Hírek

2021.07.14. | Horgász Hírek

Miért pusztul a kagyló a Tisza-tavon?

Az utóbbi hetekben bizonyára minden vízen közlekedőnek feltűnt, hogy helyenként elszórtan, máshol nagyobb számú döglött kagyló sodródik a vízfelszínen. A harcsahorgászok számára ünnepi időszak ez, hiszen kiváló harcsacsaliról van szó, mások viszont aggódva, esetleg undorral tekintenek a jelenségre. De mi is áll a háttérben?

Aki az őshonos kagylófajok miatt aggódik, azt megnyugtatjuk, ugyanis az elpusztult egyedek mindegyike az inváziós amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) teteme. Ez a faj a XX. század 60-70-es éveiben került be az országba a kelet felől érkező halszállítmányokkal, és hazánkban inváziós fajjá lépett elő. Ma már szinte az összes hazai vízben megtalálható. Elhullása azonban pontosan abból adódik, hogy nem őshonos Európában, így Magyarországon sem. Vizeinkben él egy őshonos víziatkafaj, mely a kagyló köpenyét átfúrva bejut az állat testébe. A köpenyen található sérülésen keresztül bakteriális fertőzés alakul ki, ami végül a kagyló pusztulásához vezet. A jelenség azért nyáron fordul elő, mert a meleg vízben a baktériumok gyorsabban szaporodnak, így a fertőzés lefolyása is hamarabb végbemegy. Az őshonos kagylófajok alkalmazkodtak a kártevőkhöz, így bennük nem okoz kárt.

Összességében tehát pozitív eseményként kell elkönyvelnünk az amuri kagyló pusztulását, hiszen amellett, hogy kiváló harcsacsalétek, egy inváziós faj térnyerését akadályozó folyamatról van szó. Amennyiben egyes Tisza-tavi szabadvizű strandok környékén jelentősen megnő a kagylótetemek száma, munkatársaink összegyűjtik és ártalmatlanítják azokat.