Sarud Község Önkormányzata

Leírás

Sarud egyike lehet a magyarok által legkorábban benépesített településeknek. A falu neve a legismertebb névetimológiai vizsgálat szerint Sarolt fejedelemasszony nevéből származik. Államalapító királyunk anyja jelentős területeket birtokolhatott a poroszlói birtokközpont körül, amely az államszervezés időszakában a korai állami közigazgatás sejtjeként funkcionált. Más névvizsgálatok szerint a Sarud szó jellegzetes vízi helynév, vagyis a „mocsaras patakot” jelentő „sar” szó -d képzővel ellátott alakjaként jött létre.

A falu kialakulásának konkrét időszaka nem ismert, s ez esetben a névetimológia sem ad támpontot, ám feltételezhetően egyidős lehet az egri egyházmegye legkorábbi birtokaiként ismert Tiszahalásszal és Tiszanánával, hiszen nevét 1261-ben említik először.

Az Árpád-ház kihalását megelőző évtizedekben Sarud a Tomaj és a Szalók nemzettség birtokai közé tartozott. Mindkét nemzettség Károly Róbert uralkodásának korai időszakáig férfiágon kihalt, ezért Telegdi Csanád egri püspök arra kérte a királyt, járuljon hozzá az egri egyház birtokai közé tartozó távoli Fejér megyei Mór és az akkor már királyi kézen lévő Sarud birtokainak cseréjéhez. Károly Róbert engedélyezte a cserét, így Sarud Hídvéggel együtt a XIV. század első felében az egri püspökség javadalmai közé került. Ez az állapot 1804-ig fennmaradt, amikor is a Tisza jobb parti falvait átadták az újonnan alakult Szatmári püspökségnek.

A török hódoltság után Sarud a kettős adóztatású területek közé került: a faluban élők akcsában fizettek a portának, miközben korábbi terhelik is fennmaradtak. A kettős adóztatásnak az utókor számára mindenesetre meg lett az a haszna, hogy az összeírásokból pontos képet kapunk az akkori lakosság összetételéről és gazdálkodásáról.

A XVIII. század a templomépítkezések időszaka. Sarudon ─ a környék és a megye más településeihez hasonlóan ─ a hódoltság időszakában elterjedt a reformáció. A XIX. század megteremtette a polgári átalakulás feltételeit, igaz Sarud lakosai e században élték át legnagyobb tragédiájukat, az 1888-as árvizet is.

A települést az árvíz után újjá kellett építeni. Az átélt tragédia és a közelgő millennium jó alkalmat kínált arra, hogy a középületeket, köztük az iskolát helyreállítsák és kibővítsék, illetve 1895-ben a templomon is nagyobb felújítást végezzenek.
A XX. század az intézményrendszer kiépülésének időszaka: 1901-ben megalakult a Sarud és Vidéke Fogyasztási és Érékesítési Szövetkezet, 1909-ben létrejött az Önkéntes Tűzoltóegylet, 1910-ben elkészült a községháza, az 1930-as években pedig orvos gyógyított, volt gyógyszertár, sőt egy Egészségházat is építettek, amelyben tisztasági kádfürdő működött. A településen az első infrastruktúra, az elektromos áram hálózatának kiépítése 1935-ben kezdődött.

A település életét érintő utolsó komoly változás 1978-ban a Tisza-tó kialakítása volt. A 127 négyzetkilométeres, eredetileg öntözési célokkal létrehozott mesterséges vízfelület új perspektívát kínált Sarud számára. A vízparthoz közel, a sarudi öblözet természeti szépségeit kihasználva egy új üdülőfalu jött létre, amely alakul, formálódik napjainkban is.

Kapcsolat

Cím: 3386 Sarud, Kossuth út 93.
Telefon: +36/36/362-001
e-mail: polgarmester@sarud.hu
http://www.sarud.hu/

Média

Sarud
sarud1sarud2sarud3

Sarud

Kapcsolódó szolgáltatások
TÁRSASÁGUNK MUNKATÁRSAI VÁRJÁK A TISZA-TÓ HORGÁSZATÁVAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKET

TELEPÍTÉSEK, FOGÁSOK, HORGÁSZATI ELŐÍRÁSOK A TISZA-TAVON.

Nem tudja elolvasni? Kérjen újat!