Hírek

2020.11.17. | Horgász Hírek

A C&R horgászok felelőssége

Vass Endre

Az utóbbi évtizedekben örvendetes módon a magyar horgászok körében is elterjedt a Catch and Release, azaz a fogd meg és engedd vissza elven alapuló horgászat. A szemlélet elterjedésével párhuzamosan egyre több horgászban tudatosult, hogy a horgászatnak nem kizárólag a halhús megszerzése lehet az egyetlen célja.

A jelenkor horgászainak nagy része felismerte, hogy a horgászat, a halfogás élménye önmagában legalább olyan nagy érték, mint a hal elfogyasztásának öröme, a hal értékesítéséből származó anyagi haszon pedig a szabályok szigorodásának következtében is vesztett jelentőségéből.

A Catch and Release előnyei…

A C&R terjedése tagadhatatlanul számos előnnyel jár mind a vizek halállománya, mind a horgászati lehetőségek szempontjából. Ma már nagyon sokan indulnak úgy horgászni, hogy nem céljuk a fogott halak elvitele. A nagytestű halakat sok helyen felső méretkorlátozás védi, ami a jövőbeli halszaporulat és a horgászati lehetőségek vonatkozásában is előnyére válik a horgászvizeknek.

A Catch and Release horgászat tehát mindenképpen előnyös a méretes, illetve nagytestű halak állományaira, valamint a szaporulatra, azonban van egy olyan csoportja a halaknak, amelyek esetében a C&R irányzat terjedése inkább negatív hatással van, legalábbis hazai viszonyok közt: ezek a méreten aluli, illetve az ívási tilalom alatt lévő halak.

…és hátulütői

A C&R népszerűségének növekedésével, illetve az ultralight pergető módszerek terjedésével a horgászok olyan halakra is elkezdtek horgászni, amelyek fogását a becsületes horgászok korábban szerették volna mindenképpen elkerülni: mivel a cél az elvihető méretű hal megfogása volt, ezek az ivadékkorú halak semmilyen vonzerőt nem jelentettek a tisztességes horgászok számára. Nyilván akkor is voltak olyan személyek, akik a szabályokat figyelmen kívül hagyva célzottan horgásztak a méreten aluli halakra és gátlástalanul el is vitték ezeket, ha módjukban állt. Ez a jelenség ma is létezik, de ez az orvhorgászat témakörébe tartozik.

A jövő nemzedéke, nem sporthal!

A horgászat célja egyre inkább az élményszerzés, a minél több hal megfogása lett, a halhús megszerzése jóval kevésbé motiválta a horgászokat, mint korábban. A természetben normális esetben mindig nagyobb számban találhatók meg a kisebb testű, ivadékkorú halak és ezek egyrészt óvatlanabbak, mint a több évet megélt, tapasztaltabb halak, másrészt gyakran nagyobb csapatokban élnek, így könnyű zsákmányt jelentenek azon horgászok számára, akik rájöttek arra, hogy kisebb csalikkal, finomabb felszereléssel horgászva sokkal több kapáshoz, ezáltal több horgászélményhez juthatnak. Mivel ezen horgászok a leggyakrabban eleve nem a hal hazavitelének szándékával érkeznek a vízpartra, sokan gondolhatják azt, hogy az „úgyis visszadobom” kijelentéssel igazolható a horgászati szabályoknak a kelleténél szabadabb értelmezése.

„Úgyis visszadobom”

A jelenség azonban több szempontból is káros a halállományra nézve. Először is, bár a C&R horgászat során számottevően nagyobb eséllyel maradnak életben a megfogott, majd visszaengedett halak, mint konyhai peca esetében, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a halak egy része olyan sérüléseket szenved, akár a horog ütötte seb, akár a szárazon töltött idő alatt bekövetkező balesetek következtében, amelyek rontják a túlélési esélyeit, vagy rövid időn belül bekövetkező pusztulásukhoz  vezetnek.

A kősüllő legkisebb kifogható mérete a Tisza-tavon 30 cm!

A már említett fiatalabb korosztályú balinok, süllők és kősüllők gyakran nagy csapatokba állnak össze és kisméretű műcsalikkal nagy számban foghatók. Tudni kell azonban, hogy ezek a kisméretű halak jóval sérülékenyebbek, kevesebb energiatartalékkal rendelkeznek, rövidebb ideig tűrik a szárazon, és a méreteik miatt könnyebben fordul elő, hogy a horog érzékeny helyen okoz nekik sérülést, gondolok itt elsősorban a kopoltyúívbe, a szembe, illetve a szájpadlásba akadó, azt átütő horogra.

Ezek a halak az épségben való visszaengedés esetén is nagyobb mértékben vannak kitéve a ragadozók támadásának, mint a méretesebb fajtársaik.

A mértékletesség hiánya

A kis testű halak horgászata során gyakran előfordul, hogy több tíz, akár 100 darab ilyen példányt is kifog egy-egy horgász. A nagy számok törvénye alapján szinte bizonyosan előfordulnak ezek között olyan egyedek, amelyek végzetes sérülést szenvednek. A C&R horgászok felelőssége, hogy felismerjék azt, hogy egy-egy ilyen horgászat alatt fennáll annak a veszélye, hogy több hal pusztulását okozzák, mint egy „húshorgász”, aki kifogja és elviszi az engedélyezett darabszámot.

A Tisza-tavon jelentős a balin természetes szaporulata. Vigyázzunk rájuk!

Mivel a sporthorgászat célja elsősorban a halfogás élménye, a horgászati szabályozásnak nem célja a C&R horgászat során megfogott, majd visszaengedett halak számának a korlátozása, ne adj’ isten a C&R teljes tiltása, mint egyes nyugat-európai országokban.

A C&R horgászok felelőssége

A jelenlegi szabályozás megtartása érdekében azonban szükség van a C&R horgászok felelősségére: minden esetben tanúsítsanak önmérsékletet, ami a megfogott halak darabszámát illeti. Gondoljanak mindig a tevékenységüknek a halállományra gyakorolt hatására, ne a rekordok döntögetése legyen a cél, hanem a horgászat során megszerezhető ismeretek és tanulságok begyűjtése. Egy-egy olyan horgászati helyzet, amikor „eszik a hal” és jó esély van kiemelkedő darabszám megfogására, kiváló alkalom az ismeretlen csalik, technikák kipróbálására, amely a jövőre nézve sokkal több hasznos tapasztalatot eredményez, mint az első, fogósnak bizonyuló csalival való gépies horgászat és halkitermelés.

A közösségi média szerepe

A közösségi média szerepe nem elhanyagolható a méreten aluli halakra való horgászat divatjának a terjedésében. Sajnos sok horgász tölt fel rendszeresen fotókat ilyen fogásokról, némi – kétes értékű – hírnév reményében, ezzel népszerűsítve a horgászat ezen irányát, rossz példát mutatva sok kezdő horgász számára. Hasznos lenne tudatosítani minden horgászban, hogy ezek a fogások nem csak szabálytalanok, de a halállományra nézve károsak és a sportértékük is igen csekély. Ki kell mondanunk, hogy a célzottan méreten aluli halakra horgászók tudatosan alacsonyra teszik a mércét saját maguk számára. Eltekintenek a nagyobb testű, tapasztaltabb, óvatosabb, kisebb számban fogható halak megtalálásáért és horogra csábításáért tett erőfeszítésekről, így cselekedetük sportszerűsége is erőteljesen megkérdőjelezhető. Mindenekfelett azonban a halállományokra, a jövő utánpótlására gyakorolt káros hatások miatt kell határozottan fellépnünk a jelenség terjedése ellen.

Mit tehet a lelkiismeretes horgász?

Vannak olyan műcsalik, amelyek bár fogósak, bizonyos helyzetekben sajnálatos módon sorozatosan akadnak olyan mélyen a ragadozók torkában, ami végzetes sérüléseket okoz. Minden horgász felelőssége, hogy ne folytassa a horgászatot ilyen műcsalival az adott helyzetben.

A műcsalikon található hármashorgok szakállának eltávolítása, illetve azok egyeshorogra való cserélése olyan eszköz a horgászok kezében, amellyel sok esetben csökkenthetik a hal sérülésének kockázatát.

Gyakran fordul elő, hogy egy bizonyos helyen, egy bizonyos műcsalitípust vagy -méretet használva sorozatosan akadnak horogra méreten aluli halak. Ezeknek a megfogása az első néhány darab esetében még lehet a véletlen műve, azonban nyugodtan kijelenthető, hogy 3 darab ilyen hal fogása után jogosan elvárható a felelősen gondolkodó horgásztól, hogy helyet vagy horgászmódszert váltson. Sok horgász érvel azzal, hogy hiába növeli a műcsali méretét, úgyis apró halak akadnak a horogra – higgyék el, van az a műcsaliméret, illetve -típus, amellyel elkerülhető a méreten aluli halak fogása.

A fiatal süllők nagyon sérülékenyek

Amennyiben a módszerváltás nem jár eredménnyel, a horgászhely elhagyása a leghelyesebb magatartás, amit a horgász tehet. Igaz, hogy előfordulnak olyan helyzetek, amikor a nagyobb műcsalival csak apróbb halak foghatók, a méretesebb példányok pedig a kisméretű műcsalikra kapnak, valamint az is megtörténhet, hogy a nagy testű halak az aprókkal egy helyen, egy csapatban tartózkodnak, de ezek az esetek mindenképpen a kivételek közé sorolandók. Az esetek nagy többségében elmondható, hogy a nagyobb műcsali használatával nagyobb hal fogható, és hogy a nagy testű halak nem ugyanott tartózkodnak, ahol az ivadékkorú fajtársaik.

Felelős és tudatos viselkedéssel szinte minden esetben elkerülhetők azok a helyzetek, amelyek a méreten aluli, sebezhető korosztályú halak sorozatos megfogását eredményezik!

Tudomásul kell venni, hogy a méreten aluli halak ugyanúgy a törvény védelme alatt állnak, mint az aktuális ívási tilalom alatt álló vagy természetvédelmi védettséget élvező halfajok.

Fajlagos tilalom alatt álló halak fogásának elkerülése

A C&R horgászattal való takarózás minden bizonnyal legkirívóbb és legetikátlanabb esete az ívási védelem alatt álló halfajokra való horgászat. Előfordulhat, hogy a legjobb és legtisztességesebb horgász is megfog véletlenül néhány példányt a tilalommal védett halak közül, de minden ilyen esetben egyértelműnek kell lennie annak a ténynek, hogy a horgász olyan vízterületre tévedt, ami ennek a bizonyos fajnak az ívóhelyét képezi és ott emiatt valószínűleg nagy egyedszámban gyűlt össze. Ilyen esetekben a halállományok kímélete feltétlen elsőbbséget kell hogy élvezzen a horgászati élmények megszerzésével szemben, és azzal is tisztában kell lenni, hogy az ilyen helyszínek nem a különböző horgászmódszerekkel való kísérletezésnek a terepei. A horgász jelenléte ebben az esetben akkor is zavarólag hat az ívó vagy ívásra készülő halakra, ha el tudja kerülni a megakasztásukat – aminek, valljuk be, kicsi a realitása.

Az idegenhonos halfajok kérdése

A Catch and Release terjedésének van egy további negatív hatása a természetes vizeken: sok horgász ragaszkodik mindenek felett ehhez az elvhez, a természetvédelem szempontjainál is előrébb helyezve azt. Van egy olyan helyzet, amelyben a fogd meg és engedd vissza elve mindig káros a halállományra nézve: az idegenhonos halfajok egyedeinek megfogása. Ezen halak visszaengedését a törvény tiltja és minden horgásznak és a vizeink őshonos élővilágának közös érdeke, hogy ne kerüljenek vissza a vizekbe.

Horgászrendi szabályozás

A 2021. évi Tisza-tavi általános horgászrend a következőképpen rendelkezik ez ügyben:

16. TILOS célzottan olyan halra horgászni, amely méreten aluli (méretkorlátozás alá eső, de azt el nem érő hal) még akkor is, ha a horgász visszaengedi a halat. Ha véletlenül ismétlődően ilyen hal akad horogra, akkor a horgász módszert és/vagy horgászhelyet köteles váltani.

Kérünk tehát minden horgászt, hogy különösen figyeljen oda a mértékletességre a C&R horgászat során, úgy a méretes, mint a méreten aluli fogásánál. Tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a megfogott halak minél kisebb sérüléssel, minél jobb túlélési eséllyel kerüljenek vissza a vízbe! Kerülje el tudatosan a méreten aluli, illetve fajlagos tilalommal védett halak fogását, és ha akaratán kívül olyan helyzetbe kerül, amelyben sorozatosan ilyen halak kerülnek a horogra, ne habozzon horgászmódszert vagy/és horgászhelyet változtatni!

Idegenhonos halfajok kifogása esetén tegyenek kivételt a C&R gyakorlása alól és az őshonos életközösségek védelme, valamint a szabályok betartása legyen fontosabb szempont a személyes elveknél!

Köszönjük!