Hírek

2021.03.05. | Horgász Hírek

Nyaralóhajók a Tisza-tavon – interjú Kárándi Zoltánnal

Magyarországon először a Tisza-tavon, illetve a Tiszán jelentek meg a MAHART nyaralóhajói. A 2020-as év volt a program tesztidőszaka, ennek tapasztalatairól beszélgetünk Kárándi Zoltánnal, a nyaralóhajózási program projektvezetőjével.

Hogyan kötődik a Tisza-tóhoz? Itt született a környéken, vagy pedig később került ide?

2019. szeptemberétől dolgozom a MAHART Nyaralóhajózás Programban, addig – őszintén szólva –nem igazán ismertem a Tisza-tavat. Viszont 2019 óta elég intenzíven járom a vidéket, nemcsak a Tisza-tó környékét, hanem egészen Dombrádig, illetve a Bodrog vonaláig. Tokajon és Kiskörén van a báziskikötőnk, jelentős mennyiségű időt töltök a környéken, hetente egy-két teljes munkanapot Kiskörén vagyok. A kötődés a nyaralóhajózás kapcsán kezdődött és azóta is tart. Ki tudja, hogy az embert hova sodorja az élet, de szerintem ez meg is marad.

A Tisza-tóról korábbról vannak személyes élményei?

Ezt megelőzően nincsenek. Talán egy alkalommal, ha elmentem autóval a Tisza-tó mellett.

Horgászik?

Nem. Életemben egyszer horgásztam és nagyon pihentetőnek éreztem. Őszintén szólva örültem, hogy nem is fogtam semmit, mert nagyon nagy nyugalomban ültem a parton, és ha valami ráakadt volna a horogra, azzal feladatom lett volna. Nekem pedig ott, abban a pillanatban a csend és a nyugalom volt a lényeg.

A vízhez kötődik valamilyen más szálon?

13 évig vízilabdáztam, úgyhogy abszolút kötődöm a vízhez. Azt mondhatom, hogy a Tisza-tó előtt minden nyáron kerestem a tengerparti élményeket. A Balaton-parthoz kevés kötődésem van, én mindig a tengerig mentem le, viszont amióta megvan a kapcsolatom a Tisza-tóval, tavaly például azt éreztem, hogy én nem a tengerre, hanem a Tisza-tóra szeretnék menni pihenni. Ott voltam a családdal, egy hetet hajóztunk, ami egyben egy tesztút is volt a nyaralóhajózás próbaüzemében.

Mi az eredeti szakmája?

A végzettségem szakközépiskolai szinten külkereskedő, a főiskolán pedig közgazdaságtan és nemzetközi kapcsolatok.

Korábban is hajózással foglalkozott?

Nem, 13 éven keresztül egy nemzetközi banknál operációs osztályokat vezettem, 20 fős osztálytól a 160 fős osztályig.

Hogyan jött ez a lehetőség, hogy most a nyaralóhajózással foglalkozhat?

Egy ismerősömön keresztül tudtam meg, hogy projektvezetőt keresnek a MAHART Nyaralóhajózás Programba, azonnal szóltam, hogy érdekel. Akkor már pont nem a bankban voltam, egészen mással foglalkoztam, egy kis üzletnek a vezetésével, és akkor úgy döntöttem, hogy ez egy nagyon érdekes lehetőség, ami szerintem csak egyszer adódik, mert nem lehet a nyaralóhajózást kétszer létrehozni az országban, csak egy ízben. Úgy éreztem tehát, hogy ebben mindenképp szeretnék részt venni.

Ez egy nagyon szép feladat. A nyaralóhajózásnak volt bármilyen előzménye vagy hagyománya Magyarországon?

Magyarországon nincs semmi előzménye, Nyugat-Európában pedig országonként eltérően, 15-30 éves távlatokba tekint vissza több országban is: Portugália, Franciaország, Hollandia – amit talán mindenki ismer, az a csatornahajózás Hollandiában. A magyarországi nyaralóhajózás annak a megfelelője. Ugye itt csatornahajózásnak nem hívhatjuk, hiszen ez nem egy csatorna, hanem egy folyó.

Portugáliában szintén csatornahajózás van?

Úgy tudom, hogy Portugáliában egy mesterséges tó a helyszín, hasonlóképpen, mint itt a Tisza-tó. Ott is meghatározott kikötők, útvonalak vannak, nagy vonalakban hasonló a mienkhez.

Az elmúlt év volt tehát a nyaralóhajózás próbaüzeme Magyarországon?

Nem mondhatjuk, hogy egy teljes év volt, július 1-től október 31-ig tartott a szezon. A nyaralóhajós szezon május 1. és október 31. között van. Tavaly a veszélyhelyzet és a nyaralóhajós engedély kapcsán a szezon, azaz pontosabban a próbaüzem csak július elsején tudott elindulni. Idén reményeink szerint május 1-én indul a szezon, már foglalásaink is vannak.

Ha jól tudom, a nyár közepétől pont a járványhelyzetből adódóan rendkívül erős volt az idegenforgalom a Tisza-tavon is.

62%-os foglaltságunk volt augusztusban, ami nagyon jónak tekinthető, figyelembe véve, hogy ez egy új turisztikai ágazat, és gyakorlatilag próbaüzemen futott. Nem elfelejtendő, hogy a külföldi foglalásaink sajnos eltűntek a rendszerből a pandémia okán.

A 62%-ot tehát a belföldi turisták adták?

90% volt a belföldi vendégek aránya.

Az eredeti tervek alapján elsősorban belföldi vagy külföldi vendégek látogatására számítanak?

Mi a folyamaton keresztül tanultuk meg, hogy hamarabb számíthatunk foglalásra a külföldi vendégektől, mert ők korábban terveznek. Tehát 2019 novemberében már csörgött a telefon a 2020-as nyárral kapcsolatban külföldről. A belföldi turisták inkább a szezon előtt, február végétől, március közepétől kezdtek el érdeklődni. 2020-ban, miután a pandémia miatt tolódott a nyitás – egyébként volt egy egyhetes árvíz is, ami szintén közbeszólt – 33%-os foglaltság volt májusra, júniusra. Ennek a 90%-a külföldi volt. Ez teljesen megfordult később a pandémia miatt, eltűnt az összes külföldi és feltöltődött belföldi érdeklődőkkel. Tehát, ha visszaállna a rend, akkor azt gyanítjuk, hogy nagy lenne az érdeklődés, és valószínűleg külföldről sok foglalás jönne. Nyilván a belföldi érdeklődőknek is lenne hely, de előbb kellene gondolkodni mindenkinek, hogy maradjon szabad kapacitás.

Kijelenthetjük, hogy minden körülményt figyelembe véve ez nagyon-nagyon jó eredmény?

Én azt gondolom, hogy igen.

Hozzávetőlegesen meg tudja határozni, hogy a lakosságnak melyik rétege venné leginkább igénybe ezt a szolgáltatást, akár lakóhely, akár társadalmi, anyagi helyzet szempontjából?

Lakóhely szerint semmiképp nem lehet leszűkíteni, az viszont elmondható, hogy inkább családok jöttek, szülők, gyermekekkel többnyire. A társadalmi rétegeket nagyon nehéz egy ilyen próbaüzem nyomán behatárolni, azt azonban sokszor hallottuk visszajelzésként, hogy vannak, akik ezt drágának tartják. Erre mindig azt mondom – volt egy beszélgetésem is a kiskörei kikötőben egy biciklis úriemberrel ez ügyben – hogy vissza kell osztani. Egymillió forint mondjuk egy hajó egy hétre, 10 fő számára. Ezt osszuk el 7 éjszakával, majd osszuk el – mondjuk – 7 fővel, mert bár 10 fős, de tegyük fel, hogy csak heten vannak a hajón. Egy olyan összeg fog kijönni, ami nem tűnik elvetemültnek, nem tűnik annyira elérhetetlennek, mintegy 20 000 Ft/éjszaka/fő. Nagyon fontos tudomásul venni, hogy itt egy hajót lehet elvinni. Attól, hogy 8 fő megy a hajóra vagy csak kettő, arányosan nem fog csökkenni a hajó ára. Ez az, amit abszolút tudomásul kell venni.

A kiskörei báziskikötő

A nyaralóhajók tehát elsősorban családoknak és kisebb társaságoknak alkalmasak?

Ha 6-8 főt kisebb társaságnak nevezünk, akkor igen. Egy hétvégi hajózás jó lehet akár egy cég felsővezetői értekezletére. 4-5 fő elmegy, össze vannak zárva, megbeszélnek valamit a jövőre nézve. Jó lehet egy csapatépítőnek is, 10-12 fő részére, 2 hajóval. Nagyon sokféle szempontból lehet igénybe venni és sokféle igény merülhet fel. Esküvőkre, esküvői fotózásra is. El tudom képzelni azt, hogy a hajó megáll, mondjuk, az Abádszalóki-medencében és ott összeadnak egy párt a hajón. Vannak már ilyen érdeklődők.

Jól tudom, hogy egy napra nem lehet kibérelni a hajókat?

Az idei évben igazodtunk már a nyugat-európai rendszerhez. Nyugat-Európában a főszezonban, ami július és augusztus, csak egy hétre lehet kivenni a hajót, szombattól szombatig. Tavaly ez nem így volt, a próbaüzem alatt mindent engedtünk, hagytuk, hogy az érdeklődők irányítsanak minket. Két napot szeretett volna, akkor két napot, ha egy napot, akkor egyet. Volt, aki kedden vitte el, volt, aki szombaton. Nem is volt olyan könnyű ez a próbaüzem, hiszen vannak a kollégáknak is pihenési igényei, nagyon nehéz volt így rendszerbe szedni. Az idén a főszezonban egy hétre lehet majd elvinni a hajót. Főszezonon kívül, május, júniusban, illetve szeptember, októberben lehet 2 nap, 3 nap, 4 nap, egy hét, és nem csak szombaton lehet indulni.

Meglepő volt olvasni, hogy ezek a hajók hajóvezetői engedély nélkül is vezethetők, pedig nem kis értékű és aránylag nagy méretű hajókról van szó. Nem adódott ebből semmilyen probléma az eddigi működés alatt?

Nem volt se károkozás, se baleset, személyi sérülés sem történt. A gyakorlati oktatás 30-60 perc időtartamú, melyet a bázison dolgozó képesítéssel rendelkező kollégák tartanak. Az oktatás természetesen egyénre szabott, ha látjuk, hogy többszöri gyakorlásra van szükség, akkor arra is megadjuk a lehetőséget. A hajó nagynak tűnik, de a szabályzat szerinti, 20 méter hosszúság és 12 fő befogadóképesség alatti. A hajókon van 3 darab vastag gumicsík körben, ami egy esetleges ütközésnél számít, ezen kívül 16 darab légballaszt, puffer található rajtuk. A Tiszán nem találunk hasonló védelemmel ellátott hajókat.

Védelemmel alaposan el vannak látva a hajók

Egyébként pedig, ha valaki kipróbálja, rájön, hogy kezes bárány a hajó. Ha menetben van, viszonylag könnyű vele lassítani, megállni, megfordulni. Nyilván a méreteket, a dimenzióit figyelembe kell venni, de csak addig tűnhet félelmetesnek, amíg az ember ki nem próbálja. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy bárki odaül és két perc múlva jöhet-mehet vele, részt kell venni az oktatáson.

Ezek szerint az oktatás is nagyon magas színvonalú és lényegre törő, valamint a hajók kezelhetősége is hozzájárul ahhoz, hogy probléma nélkül működjenek.

Igen. Minden információt elmondunk, ami szükséges a hajóbérléshez, manőverezéshez, kikötéshez. A hajók könnyű kezelhetőségét a két kormányállás is segíti. Rossz idő esetén a szalonban, jó idő esetén pedig fentről lehet kormányozni a hajót.

Belső kormányállás

Műszerekkel is el vannak látva?

Teljes mértékben.

Ezeknek a műszereknek a kezelése, értelmezése mennyire nagy kihívás egy hétköznapi ember számára?

Egyáltalán nem. Hajózási szempontból tulajdonképpen a gázkar meg a kormány kezelését kell elsajátítani. Nyilván áram alá kell helyezni a hajót, de a manőverezés szempontjából csak a gázkar meg a kormány, amit kezelni kell. A műszerek jelzik az üzemanyagtöltöttséget, áramtöltöttséget, a kormánylapát szögét, ezek mind nagyon hasznos információk.

Említette, hogy a főszezonban egy hétre lehet kibérelni egy hajót. Egy egész hétre való üzemanyag van bennük?

Több, mint 250 liter üzemanyag fér bele egy hajóba. Teli tankkal kapja meg a vendég a hajót, még nem fordult elő, hogy utána kellett volna töltenie a vendégnek az üzemanyagot, ezt mindig a hajó visszaadása után végzik a bázisokon dolgozók.

Mekkora a hajók végsebessége?

6 és 12 km/h között közlekednek. A 6 és 9 km/h közötti sebesség egy nagyon kellemes utazás. Lassú menetnek tűnik, de kellemes, szinte hangtalan, lehet élvezni a tájat. 12-13 km/h a maximális sebesség, annál gyorsabban nem is lehet menni ezekkel a típusú hajókkal.

Ezek a hajók a Tisza-tónak bármelyik részét meg tudják közelíteni, vagy pedig csak az élő folyón és a nagyobb medencékben tudnak közlekedni?

Legfőképpen a nagyobb medencékben tudnak közlekedni, de azoknak se minden részén. A Sarudi-medencének a Kis-Tisza felé eső tuskós részére például nem szabad menni, az Abádszalóki-medence nagy része hajózható, az élő folyón meg természetesen közlekedhetnek. A Tisza-tavon több kikötési pontot tartunk fenn: Abádszalókon az Abádi kikötő és a Szalók Yacht Klub, Tiszaörvényen a Szabics kikötő és a Stég, Sarudon a strand mellett, Kiskörén pedig a báziskikötőnk van. Van egy digitális alkalmazásunk, mely telefonra is letölthető, a NaviBoat applikáció, amelynek a segítségével ezeknek a kikötőknek az elérhetőségét lehet figyelni, emellett vendégeinknek nyújt segítséget a régió látványosságait, szolgáltatóit megtalálni.

Az öblítőcsatornákba be tudnak menni?

Az 1-es öblítőn, az Abádszalóki bevezetőn be tudnak menni a hajóinkkal a vendégek, a 2-es, 3-as, 4-esen nem. Az 5-ös öblítőn van egy kapu, mely kapunak alacsony a felső kerete, nem nagyon fér át alatta, nagyon vízállásfüggő, a 6-os öblítőn egyáltalán nem is néztük még, a 8-ason Tiszaörvénynél át tud menni a hajó, be tud hajózni a kis híd alatt, ami a Kormorán-kikötőnél van. A többi egyértelműen kicsi, tehát a 9,10-esen egyértelműen kicsik az átjárók, oda nem tud bemenni.

Ha valaki kibérel egy nyaralóhajót, Kiskörétől egészen Tokajig el tud hajózni?

Igen, amennyiben a tiszalöki zsilip áthajózható.

Az éjszakát hol töltik a hajókkal?

Éjszaka az élő folyón horgonyozni tilos, és az éjszakai hajózás is tilos. Tehát éjszakára mindenképpen álló helyzetben, kikötve kell lennie a hajónak, és nem egy fához, hanem kikötőben. Ezt a hajózási szabályzatunk is előírja. A hajózási térképen, applikáción is feltüntetjük kikötőinket, így a vendég könnyen kiválaszthatja, hol szeretne kikötni éjszakára.

Említette, hogy a Tisza-tavon több kikötő is van. Hogyha valaki elkezd fölfelé hajózni a Tiszán, akkor hol talál kikötőt?

Elhagyjuk a Tisza-tavat, akkor Tiszabábolna az első a 440-es folyamkilométernél, utána 454 Tiszacsege, 464 Tiszakeszi, 486 Tiszaújváros. Tiszaújváros után 508 Tiszadada, utána 518 Tiszalök, a zsilipnél, utána Tiszatardos és végül Tokaj, 545.

Ezek mind nyaralóhajóknak kijelölt saját kikötők?

Többségükben saját, így van. Nagyon sok a saját, általunk telepített úszóműves kikötő, de van olyan is, ahol a partszakasz lett kialakítva. Van olyan is, ami meglévő kikötőben igénybe vett szolgáltatás.

Meglehetősen jól ki van építve az infrastrukturális háttér.

Igen. Ezt igyekszünk folyamatosan fejleszteni is.

Említette, hogy a Tiszán, az élő folyón nem szabad horgonyozni. Mi történik akkor, hogyha valaki a Tisza-tó valamelyik medencéjében szeretné tölteni az éjszakát? Erre van lehetőség?

Ezen dolgozunk, bóják kihelyezésével. Ezek jól látható kikötőbóják, hogy ne horgonyozni kelljen, hanem egy horgonnyal ellátott bójára rákötni. A hajón nincsen automatikus csörlő. Tehát leengedni a harmincöt kilós horgonyt a lánccal, a 22 méter kötéllel, majd felhúzni, az nehéz, azt nem javaslom senkinek. Kipróbáltam!

Lehet arra számítani, hogy a most következő szezonban ez a bójás rendszer már működni fog a Tisza-tó területén?

Ezt nem merem ígérni, de dolgozunk rajta.

Jelentkezett erre igény, vagy pedig saját ötlet volt?

Abszolút, igény van. A pihenővendégek nagyon szeretnék, ha így lenne. Van két darab tesztbójánk kihelyezve, és az arra való rákötéssel kapcsolatosan jöttek folyamatosan a kérdések, hogy miért nincs ebből több, hiszen csodálatos dolog a természetben kint lenni éjszaka.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a nyaralóhajók rendszere hogyan illeszkedik be a Tisza-tó életébe? Eddig nem voltak jelen, újdonságnak számítanak a Tisza-tavon. Volt-e esetleg valami érdekütközés vagy konfliktus a jelenlegi rendszerrel?

Nem, nem volt, vagy legalábbis én nem tudok róla. Ezek a hajók kedves kis bálnák ezen a vízen, szerintem nem zavarják a közösséget.

Tehát senkinek nem is sérti az érdekeit?

Nem, nem hiszem, hogy ebből bármi lett volna, bejelentés vagy vitás helyzet. Azért azt látni kell, hogy egy nagy folyóról beszélünk, egy nemzetközi vízi útról, ez pedig egy hajó, hát hol máshol lenne a legjobb helyen, ha nem a folyón?

A Tisza-tavi turizmusból élő lakosok életére milyen hatással van a nyaralóhajózás megjelenése a térségben?

Mi ezen folyamatosan dolgozunk, mert azt szeretnénk, hogy legyen hatással és mindenképpen pozitív hatással. Mi azt szeretnénk, hogy minél több programot tudjunk kiajánlani a vendégeinknek, és ezen programok a helyiek, a kikötők, a mögöttük álló települések, a helyi emberek lehetőségei. Legyen az egy jó lángosozó, legyen az egy múzeum, amit meglátogatnak, egy templom, ahova betérnek, egy kikölcsönzött bicikli. Nyilván ez akkor lesz majd még inkább érdekes, ha megszűnik a pandémia és visszatérnek a külföldi vendégek. Akkor mondjuk azt, hogy nyolc hajó kinn van a vízen, és abból 5 hajó külföldi családokkal. Az azt jelenti, hogy ha mondjuk, öt fővel számolunk hajónként, 25 külföldihez tartozik öt hajó a Tisza-tavon. Svájci, francia, osztrák turisták. Ez egy olyan jelenség, ami eddig nem volt, egy nagyon-nagyon jó dolog, és mi azt szeretnénk, hogy ez egyre jobb és népszerűbb legyen.

A Tisza-tó környékén turizmusból élőktől kaptak az általuk kínált szolgáltatás népszerűsítésére vonatkozó megkereséseket? A külföldi vagy távolabbról érkező turisták  nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek vannak a Tisza-tó környékén, nyilván szükségük lenne egy olyan tájékoztatóra, ami alapján tudják, hogy hol lehet egy éttermet, lángosozót, üzletetet megtalálni az alatt az egy hét alatt, amíg ők a hajón vannak.

Kapcsolatban állunk turisztikai irodákkal, önkormányzatokkal, kikötősökkel, szolgáltatókkal. Próbáljuk felvenni a kapcsolatot mindenkivel, ahogy az időnk engedi, és megérteni azt, hogy a szolgáltató, aki velünk szemben áll, mit képvisel, mi a terméke, hogyan és mikor lehet azt elérni. Ezeket mi folyamatosan térképezzük fel, a saját ajánlóinkba beletesszük és kiadjuk a vendégeknek, illetve a NaviBoat alkalmazásban is megtalálhatóak ezek. Azt gondolom, nem egy egyszezonos munka, az első 3-5 évet fel fogja ölelni, mire egy egységes rendszer kialakul, de hát valahol el kell kezdeni és oda fogunk jutni!

Ezeket a szolgáltatókat önök keresik meg, vagy pedig ők is keresik önöket?

Többségében mi keressük őket. Vannak, akik meg is keresnek minket, de még inkább azért az jellemző, hogy tízből nyolcszor mi kezdeményezünk. Ha valaki megkeres minket ilyen ügyben, akkor szívesen fogadjuk. Nagyon örülünk a proaktivításnak.

Ezt jó tudni a helyi szolgáltatóknak is, hogy itt egy lehetőség az általuk kínált szolgáltatások népszerűsítésére. Véleménye szerint a Tisza-tó számos vonzereje közül a nyaralóhajózás is egyike lesz a legfontosabbaknak, turistacsalogató tényező lesz a jövőben?

Az lesz mindenképpen. Azért van annak látványa, hogy 10 vagy 20 hajó áll egy kikötőben. Most is van 20 hajó a szerelőcsarnokban, meg szoktak állni a helyi emberek, megnézik, lefényképezik, körbejárják. Ez egy új jelenség, mindenképpen vonzereje van, és az is lehet, hogy egyre több és több hasonló méretű és hasonló irányultságú hajó fog megjelenni a Tisza-tó környékén.

Akár a konkurenciájuk is megjelenik majd?

Nem feltétlenül mondanám  konkurenciának, mert például a Nicols hajók, amelyeket mi flottába állítottunk, már voltak a Tiszán, mielőtt a mi első hajónk idejött. Működött egy kikötői infrastruktúra, ezt bárki tudja használni. A cél az lenne, hogy fellendüljön a hajózás, a hajós turizmus. Legyen az egy hétvégi cél, hogy valaki elmegy Kisköréről Tiszacsegére és ott ebédel a családjával, hajóval. Kellemesen végighajóznak, ebédelnek, hazatérnek.

Kissé visszatérve a beszélgetés első feléhez, Ön, mint olyan ember, aki sokat van a víz közelében, viszont nem horgász, milyennek látja a horgászokat, mi a benyomása róluk kívülről?

Nekem minden horgász úgy tűnik, ha a hajóról nézem, mintha egész nap a gondolataikkal lennének elfoglalva. Néha talán szomorúnak is látszanak, de remélem ez nem így van. Ami néha kis nehézséget okoz, az utolsó őszi hajózáson Kisköréről Tiszaörvényig kétszer is szlalomoznom kellett, tehát sok helyen horgonyoznak a horgászcsónakok a hajóút közepén. Ha több hajó jelenik meg majd, esetleg a következő években, akkor az lehet, hogy a feleknek egy kis nehézséget fog okozni és ezt kell majd orvosolni. Mindenképpen, mindenféle tekintetben fontos lenne a vízikultúrát kialakítani a Tisza-tavon és a Tiszán egyaránt. A vízikultúra első és legfontosabb lépése az lenne, hogy tudjuk, hogy kik vagyunk, mit képviselünk és tudnunk kell elfogadni másokat, más tevékenységeket. A hatóságokkal, a szolgáltatókkal, az önkormányzatokkal meg mindenkivel együtt, egy rendszerbe kellene szervezni. Ez a kultúra nagyon fontos, mert most van kialakulóban, fellendülőben a Tisza-tó turizmusa, legalábbis most azt látjuk, hogy jól meglendült. Ha most kialakítjuk ezt a kultúrát, akkor az hatással lesz az elkövetkező 10-20 évre. Ha most nem alakítjuk ki, akkor később sokkal több nehézséggel fogunk szembesülni.

Van egy olyan réteg, aki a Tisza-tó vizén jelen van, akik a horgászoknak nem igazán nagy barátai, ezek pedig a sporthajósok és a jetskisek, akik a nyári időszakban meglehetősen zabolátlanul száguldoznak a Tiszán, velük nem volt esetleg valamiféle konfliktusuk?

Nekünk nem. Volt, hogy elment mellettem is sporthajó gyorsan, hullámot keltett. Egy kicsit ráfordítom a hajó orrát a hullámra, megvágja, ennyi. De én ezekkel nem foglalkozom, mert úgy gondolom, hogy ha előtte 5 perccel kikerültem egy horgászt a folyón, akkor megoldom ezt is. Mint mondtam, azért azt tudnunk kell értelmezni, hogy ez egy nemzetközi vízi út, itt felbukkanhat egy uszály is. Az uszály pedig nem fogja kikerülni a horgászt és nem lesz tekintettel a spothajósra sem. Az megy, megállíthatatlanul.

Én azt gyanítom, hogy a motoros hajók egyre nagyobb számban fognak megjelenni a Tiszán, végig Tokajig. Ez egy olyan jelenség lesz, ami szerintem át fogja alakítani kicsit a hajózás képét, és szerintem a hajósoknak is egyre jobban oda kell majd figyelniük egymásra. Ez nem egy könnyű kérdés. Azt mondanám, hogy szerintem senkit nem szabad tiltani, üldözni, kergetni. Meg kell tanulni megismerni egymást. Szerintem a sporthajós próbáljon meg beülni egy ladikba és horgásszon, a horgász meg próbálja ki a sporthajót és vizisíeljen. Amikor megismerték egymás tevékenységét, akkor tudnak majd érdemben egyeztetni, a hajós a horgásszal, a horgász a kajak-kenussal. Nyitottnak kell lenni arra, hogy egymás gondolataiba, tapasztalataiba belelássunk. Szerintem a Tisza-tónak ez mind vonzereje. Mind a horgászat, mind a kajak-kenuzás. Van, akit a sporthajó vonz, van, akit a vízisí, van, akit a nyaralóhajó, van, akit egy túravezetés. Mind a turizmusunk része.