Hírek

Számomra a legcsodálatosabb hónap az október. A természet ezer színben pompázik, a vizeink hűlnek, a rejteket adó vízi növényzet pedig szépen lassan visszahúzódik, utat nyitva a legjobb csukacsaliknak. Ez pedig törvényszerűen hozza magával a feledhetetlen horgászatokat.

Arra, hogy az idei október miért volt sok éves távlatban is kiemelkedő, nem tudok tudományos magyarázatot adni. Talán a tavaly elmaradt vízeresztés következtében burjánzó hínaras-sulymos területek megnövekedése lehet az oka, talán ez a hosszú, nyugodt ősz. Mindenesetre ha a száz pluszos csuka el is került ebben a hónapban, az átlagméret és a mennyiség minden szempontból kárpótolt!
A felgyűlt képanyag és élmények miatt ez az írás, eltérően az eddigiektől, kicsit kevesebb szöveges, de több képi élmény átadására hivatott.
Kezdjük is!

Október eleje

A sűrű növényzet megválogatja még a felhasználható csaliarzenált. Védett horgos gumik, felszínen húzható WTD-k és popperek, valamint a kis horgos műcsalik időszaka ez.
Kell hozzá egy kellően gerinces bot, és nem árt a kicsit vastagabb fonott, hogy a behúzáskor felakadt növényeket a bot határozott rántásával jó hatásfokkal le tudjuk tépni a horogról. Ha így teszünk, nem riasztjuk el a növény csónakig húzásával a környékről a halakat, valamint sokkal többet lesz a csali éles bevetésen a vízben.

Ezen a napon én leginkább a Péczi Buksit dobtam, Pista barátom egy kis cranknek szavazott bizalmat.
Mindketten jól választottunk.

Október közepe

Bejött egy frontos-szeles idő tizedike környékén, ami a növényeket alaposan átrendezte.
Szerencsére nem kellett új helyeket felkutatni, a halak ugyanott maradtak, csak éppen sokkal könnyebb lett rájuk horgászni.
Ebben az időben sikerült egy négynapos pecát összehozni a barátokkal, erről kicsit részletesebben:
Érdekes módon, és ezt több horgász barátom is megerősítette, idén rengeteg szép sügér van a tározótéren. Elképzelhető, hogy ők is jobb és biztonságosabb életfeltételeket találtak a sűrű növényzetben.
Szóval sok esetben átálltunk a sügerezésre, ami – ha igazán jól akarjuk csinálni – átcsaphat hazárdírozásba is a vékony előke és lágyabb bot miatt, de szerencsére van kompromisszumos megoldás is: a csukás szetten felkínált kisebb csalik, amiknek a mozgását még nem rontja le drasztikusan az előke és a kapocs mérete. Ez igazi aduász lehet, ugyanis adja a balint, a sügeret, a csukát és a nagy méretű vörösszárnyú keszegeket is! A finomítás persze nem ördögtől való, Dorkó Gergő barátom 2grammos súllyal szerelt carolina rigen felkínált egy-két colos no action csalijai ontották a gyönyörű vörcsiket.
A négy nap, négy merőben különböző időjárást hozott, de a hat fős csapat – ügyesen alkalmazkodva a körülményekhez – így is rekord mennyiségű halat tudott átverni. Röviden, számokban: 78 db csuka, 29 db balin és megszámlálhatatlan, száz feletti sügér.

Annyi mindent lehetne még írni oldalakon keresztül a halakról, a csodálatos környezetről, a jó barátokkal töltött értékes időről vagy az esti sütögetésekről, de ezúttal tartom az elején ígért összefoglaló jellegű írásformát, így beszéljenek helyettem a képek.