Sup sporteszközzel kapcsolatos tájékoztató

Minden évben újabbnál újabb, vízen való közlekedésre alkalmas eszközök jelennel meg a hazai vizeken. Az idei évben egy Sup Aero Pack Jobe 11’6 nevű sporteszköz terjedt el, a vízen tartózkodók körében.

Ez az eszköz egy felfújható, erős műanyag borítással ellátott, a szörf deszkához hasonló „jármű”, melyet a használója rajta állva evezővel hajt.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatal Hajózási Főosztálya által kiadott állásfoglalás alapján vízi sporteszköznek minősül.

Fentiekre tekintettel a jogszabályokban, a vízi sporteszközre vonatkozó szabályozást kell a közlekedésük során irányadónak tekinteni.

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény értelmében:

Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő vízijármű.

A vízi közlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendeletben (továbbiakban rendelet) foglaltak szerint:

Motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten – és nem annak belsejében – ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, például waterbob, waterscooter, jetbike, jetski és más hasonló vízi jármű.

Vitorlás vízi sporteszköz: a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz.

1.02 cikk – A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy

       1. Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel – az vezethet, aki

a)    a 14. életévét – gépi hajtású vízi jármű esetében 17. életévét – betöltötte,

b)    úszni tud,

c)    a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és

d)    ismeri az e Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait.

 

2. Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízi jármű esetében 17. életévét – betöltött, valamint az 1. bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.

3.03 cikk – Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése

  1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.
  2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.
  3. Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.
  4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni
  5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és – feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi – legalább 30 m távolságot tartani attól. .
  6. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel

7.a)    a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,

b)    a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és

c)    az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

  1. Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve
  2. a)    a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m, távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.
  3. Vízisízés, vízi sport– és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között tilos.

 

4.07 cikk – A csónak és a vízi sporteszköz használata

Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

 

 4.13 cikk – A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások

  1. Az e Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz használata

a)    ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.17 és/vagy A.18 és/vagy az A.20 jelzés jelzi,

b)    a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszólétesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),

c)    a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),

d)    személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a víziút méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja),

e)    tavakon, kivéve a Balatonon és a Velencei-tavon, valamint a Fertő tavon, a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül, amennyiben a tó kezelője másképpen nem rendelkezik,

2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszólétesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:

a)    hajóútszűkületben,

b)    hídnyílásban és zsilipben, továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

c)    kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

d)    vízi utak keresztezésében vagy találkozásánál.

  1.  

    TISZAI VÍZIRENDÉSZETI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

    5000 Szolnok, Tiszaparti sétány 6..   Levélcím: 5002 Szolnok Pf.:155.

    Tel: 56/375-145 BM 32/14-79 fax:56/375-145 BM 32/11-42